1. rész

-Elizabeth Parker.-hallottam a nevemet. Na akkor essünk túl rajta.
-Tanult?-kérdezte Mr. Down. Aprót bólintottam majd belekezdtem feleletembe.
-Nos, Mis Parker. El kell ismernem, jól megtanulta az anyagot.-mondta a felelet végén tanárom, akit ki nem állhatok.-Megkapja az ötösét.-tette hozzá majd intett, hogy üljek le.
-Szép volt Liz.-jött oda barátnőm a szünetben.
-Kösz Jess. Átjössz?-kérdeztem mivel aznap csak hat órám volt és a töri volt az utolsó.
-Még lesz egy emeltem, de utána átmegyek.-mondta amint kiléptünk a suliudvarra. Én beültem az egyetem parkolójában leparkolt bátyám kocsijába. Bátyám hatalmas vigyorral köszönt mikor beültem mellé az anyós ülésre.
-Szia húgi.
-Szia Tom.-köszöntem.
-Milyen volt a suli?-kérdezte miközben az egyetem felé bökött fejével.
-Egész jó. Emlékszel Mr. Down-ra?-kérdeztem.
-A töri tanárodra?-kérdezett vissza.
-Igen. Ma szereztem nála egy ötöst.-mondtam vigyorogva. Csak ekkor vettem észre, hogy más irányba megy az autó.-Tom, hova megyünk?-kérdeztem.
-Nath-hez.-felelte.
-És mikor érünk haza?-faggattam tovább.
-Nem tudom. Miért?-kérdezett most ő.
-Áthívtam Jess-t.-mondtam.
-Mikor jönne?
-Hetedik óra után.
-Vagyis?
-3 óra után.
-Addigra végzünk.-mondta mire megnyugodtam. Ekkor Tom leállította az autót az ismerős kék, emeletes ház előtt. Láttam a nappali ablakában egy kopasz fejet ami azon nyomban eltűnt majd kinyílt az ajtó és Max jött ki rajta.
-Szia Liz. Rég láttalak.-mondta mire megölelt.
-Ja igen, rég. Vagyis tegnap este.-nevettem miközben megöleltem.
-Jó, te is tudod, hogy nem úgy értettem.-nevetett most már ő is.
-Gerlék! Még ezer dolgunk van.-hallottam Jay hangját. Elengedtem Max-et és most már Jay-t ölelgettem. Pár perc múlva kijött Siva és a ház tulajdonos Nathan akiket szintén megölelgettem. Bementünk a házba. Ott a srácoknak volt egy stúdiójuk. Felénekeltek kettő számot. Miután ez megvolt át hívtuk a srácokat. Mikor hazaértünk már csöngettek is. Gyorsan kinyitottam az ajtót. Jess volt az.
-Szia.-öleltem meg.
-Szia.-ölelt ő is át. Bementünk majd Tommal kezdett el beszélgetni. Mi a többiekkel addig hülyültünk. Fél óra múlva meguntam bátyám és barátnőm enyelgését és félbeszakítottam "a Liz ma kapott egy ötöst" történetet.
-Ezért hívtalak át?-kérdeztem.
-Ja nem, bocsi.-nézet rám Jess. Elkezdtünk felelsz-, vagy merszezni. Összességében majdnem 11-ig itt voltak Jess-ék. Vagyis másnapig. Ugyanis nálunk aludtak.